Mindig az első lépés a legnehezebb, mindenben. Meg fogalmazni, vagy kimondani valamit. Talán mert nem szeretünk változni, vagy változtatni. Éppen ezért az ember szeret a kis biztonság zónájában maradni, ahol a jól ismert szokásokkal le lehet élni egy életet. A biztonsági zónánkból ki lépni a legnehezebb ezen a világon. Megtenni az első lépést, ott hagyni a biztosat, még ha rossz is, a bizonytalanért. Talán ennél csak az a nehezebb, amikor azt az első lépést nem azért kell meg tenni mert rossz helyen vagy! Hanem azért mert valaki ennél is jobbat tervezett neked! Tényleg sok mindent képesek vagyunk megszokni,a fájdalmat,a megaláztatást,a közönyt,a kitaszítottságot. Még sincs erőnk meg tenni az első lépést, mert félünk hogy lassan fogyunk el, a türelmünk, az erőnk, időnk, a szeretetünk. Így lesz belőlünk a mai modern ember, távol mindentől, és mindenkitől".* :-)